Halolaj
Az emberiség, történetének a mai idők elötti szakaszaiban a zsiradékokat nagy becsben tartotta. A kémiai és biológiai tudományok ismeretanyaga szegényes és kezdetleges volt, de tapasztalataik alapján elődeink levonták azt a következtetést, hogy ha zsíros ételeket fogyasztottak jobban, többet tudtak teljesíteni. A ma már rendelkezésünkre álló tudományos adatok birtokában pontosan megmagyarázható, hogy miért. Az életvitelükhöz, mivel az sok fizikai munkából állt szükségük volt a zsírokból nyerhető energiára. Az ipari forradalom azonban elindította a gépiesítés folyamatát amely oda vezetett, hogy az emberi fizikai munka egyre inkább visszaszorult a társadalom működtetésében.
A napjainkban lejátszódó informatikai forradalom ezt a folyamatot tovább erősítette, hiszena számítógépek eltejedésével ma már akkor sem kell felállnunk kényelmes karosszékünkből, ha vásárolni, hivatalos ügyet intézni, vagy dolgozni akarunk.Így tehát kialakult az emberek tömegeinek egy olyan új, eddig soha nem tapasztalt életmódja, amely gyökeresen megváltoztatta a tápanyagszükségleteit. Lényegesen lecsökkent az energialeadásunk, át kellett állni egy energiszegényebb táplálkozásra. Zsírfogyasztásunkban, az akkori ismeretanyagnak megfelelően kezdtük előnyben részesíteni a telített zsírokkal szemben a telítettlen olajokat.
Másrészről viszont az iparszerűen dolgozó mezőgazdaságból kikerülő élelmiszeralapanyagok összetétele is jelentős változásokon ment keresztül. A műtrágya használat a talajban nyomelem hiányt, a vizekben nitrát túltengést produkált, amely átterjedt a növényekre és az azokat fogyasztó állatokra valamint az emberre is.Megjelentek a kártevők irtására használt növényvédőszereknek nevezett mérgek a termelésben, amelyek alacsony koncentrációban - melyet veszélytelennek nyilvánítanak a hatóságok - fogyasztáskor is benne vannak az élelmiszerekben. Ugyanez igaz a többi hozamfokozásra használt anyagra (hormonok, antibiotikumok, antidepresszánsok stb.)
Tovább rontja a helyzetünket az az egyre inkább terjedő gyakorlat, hogy a zöldségeket, gyümölcsöket nem akkor szedik le amikor megértek, hanem jóval korábban, mert igy tovább eláll, jobban bírja a szállítást. Azonban ily módon ártalmas anyagok maradhatnak bennük és a hasznosanyag tartalmuk sem alakul ki a szokásos mértékben.
Mindezek a jelenségek oda vezettek, hogy miközben az úgynevezett fejlett világban abszolút táplálékbőség van, nem ritka a relatív tápanyaghiányos állapot, sőt gyakran tapasztalhatunk különböző tápanyag érzékenységeket is.
Kémiai szempontból a zsírok és olajok a glicerinnek különböző zsírsavakkal képzett észterei.
A telítetlen olajoknak ma 3 fő fajtáját szoktuk megkülönböztetni.
Az omega-3, az omega-6, és az omega-9 olajokat. Ezek molekulaszerkezetükben abban különböznek egymástól, hogy a zsírsavmolekulában más helyen van az 1. kettős kötés (telítetlenség).
Az omega-3 olajok többszörösen telítetlenek, szénláncaikban kettő, vagy több kettős kötés található. Minnél több a kettős kötés, annál "folyékonyabb" az olaj szobahőmérsékleten, vagy mondhatjuk úgy is, hogy alacsonyabb a dermedéspontja.
Omega-3 olajokat tartalmaz a tengeri állatok olaja, a friss nem szárított alga, a lenmag és olaja, a repceolaj, a dió és egyes zöld leveles zöldségek is pl. a porcsin.
Omega-6 olaj bőségesen található a növényi olajokban, és a belőlük készült élelmiszeripari termékekben, így ezekből nem szenvedünk hiányt.Sőt ellenkezőleg a túlsúlyuk okozhat egészségi problémákat.
Az omega-9 olaj forrása az olivaolaj és a repceolaj.
Természetesen a hidegen sajtolt extra szűz olajokat használjuk, mivel ezek az olajok mind könnyen oxidálódnak, így csökken a hasznosanyag tartalmuk. Régóta ismert tény, hogy a sok halat és tenger gyümölcseit fogyasztó emberek egészségesebbek és hosszabb életűek, az ezt nem tevő embertársaiknál. Az 1970-es években a grönlandi eszkimók között végzett vizsgálat megmutatta, hogy közöttük hihetetlenül ritka a szívbetegség, a depresszió és több más úgynevezett civilizációs betegség. Annak ellenére, hogy egyoldalúan táplálkoznak, rengeteg zsírt esznek és nehéz körülmények között élnek. Kiderült, hogy az általuk fogyasztott élelem tele van omega-3 olajokkal.
Ezután kezdtek az omega-3 olajra, mint gyógyszerre tekinteni, mivel adagolását követően a következő betegségekben javulás állt be:
-izületi gyulladás
-érelmeszesedés
-magasvérnyomás
-magas koleszterinszint, magas vérzsírszint
-szívbetegségek
-túlsúly
-Alzheimer-kór,feledékenység
-depresszió
-skizofrénia
-II. típúsú cukorbetegség
-asztma
-allergiák és egyéb immunbetegségek
-zöldhályog
-érzékeny bél szindróma
-menopausa utáni tünetegyüttes
-csontritkulás
-száraz bőr, ekcéma
Mindezek a jótékony hatások egyrészt az erek falának letisztulását követő hatékonyabb és akadálytalanabb vérkeringés, másrészt egy hormonszerű vegyületcsoport a prosztaglandinok testünkben történő szintézisének normalizálódásán keresztül jönnek létre. Természetesen ha ezen betegségek kialakulásának okai között nem szerepelt az omega-3 olajok abszolut vagy relatív hiánya, akkor a javulás nem fog bekövetkezni pótlásukat követően.
Mi a helyzet az egészséges emberekkel? Az esszenciális zsírsavak optimális arányban történő fogyasztásának szokássá tételével az élettartam, az egészség és a szellemi és testi frisseség egyaránt fokozható, növelhető.
A szakértők szerint ideális lenne átlagosan napi 4-8 gramm omega-3 olaj fogyasztása, ami megtalálható a következő élelmiszerekben:
-6 db dió
-1 teáskanál lenmagliszt vagy lenmagolaj
-20dkg főtt bab
-10dkg bárányhús
-1 evőkanál repceolaj
-10dkg szardínia,hering,tonhal,pisztráng stb.
Ha ezeket nem tudjuk naponta beiktatni az étrendünkbe, használjunk táplálékkiegészítő készítményeket a gyártó útmutatása szerinti adagolásban. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezeket az anyagokat és a belőlük épülő biológiailag aktív vegyületeket valamint a sejtfalakat, fokozottan védeni kell az oxidációtól, ezért szükséges több antoxidáns hatású zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanunk ha lehetséges friss nyers formában, ha nem táplálékiegészítőként.
Testünk és lelkünk javuló vagy fokozódó egéssége és jó közérzetünk lesz a jutalmunk mindezért a fáradságért és költségért cserébe ami szükséges ahhoz, hogy ezeket a változásokat végrehajtsuk táplálkozásunkban.