Táplálkozási tanácsadás: Duli Viktória - Dietetikus Tel.:06-30-213-2519, tovább >>>

 

Székrekedés

A székrekedés napjainkban sajnos egy igen elterjedt probléma. Ennek oka nem kizárólag a táplálkozási szokásokban keresendő. A stressz a rendszertelen életmód egyaránt szerepet játszhat kialakulásában.


Székrekedés kialakulásában számos tényező játszhat szerepet:

Ezen tényezők kombinálódása révén a mai felnőtt lakosság túlnyomó része érintett e probléma terén. Azonban az ilyen jellegű problémákról az emberek többsége nem szívesen beszél, így a székrekedés a segíteni képes szakemberek előtt egészen addig rejtve marad, amíg valamilyen komolyabb problémát nem okoz.


Székrekedés

-Salakszegény étrend.

Salakanyagnak nevezik az emberi szervezet számára emészthetetlen növényi rostokat, melyek ugyan nem szívódnak fel, és nem épülnek be a szervezetbe, nélkülözhetetlenségük azonban ennek ellenére vitathatatlan. A fejlett országokban és hazánkban is igen elterjedtek a fogyasztók körében a túlfinomított élelmiszerek, ám ezen élelmiszerek rosttartalma igen alacsony.

-Folyadékszegény étkezés.

A normál széklet 75-80%-a víz. Ha kevesebb folyadékot iszik mint amennyire a szervezetének szüksége van, akkor kevesebb vizet is ürít, tehát nem csupán a vizelet mennyisége lesz kevesebb a normálisnál hanem a széklet víztartalma is. Így a széklet besűrűsödik, megkeményedik a bélben, ezzel megnehezíti a székelést, és egyéb problémákat okozhat.

-Testmozgás hiánya.

A mozgás fokozza a bélmozgásokat, melyeknek célja a béltartalom (széklet) továbbítása. Napjainkban fizikai munkát kevesen végeznek, az ülőfoglalkozások az általánosak, amelyek nem fokozzák, inkább csökkentik a bél mozgását, így lassítván a béltartalom továbbhaladását és elősegítve a székrekedés kialakulását.

-Rendszertelen életmód.

A stressz, a folyamatos rohanás miatt az emberek hajlamosak, a székelési inger elnyomására. Ezáltal a végbél megszokja a gyakori teltséget, így a felhalmozódott béltartalom sem vált már ki székelési ingert. A többnapos bélben történő tárolódása miatt azonban a széklet besűrűsödik, tovább keményedik, ami tovább nehezíti a székelést. Az ilyen okból kialakult székrekedés leghatékonyabb ellenszere lehet a tudatos, rendszeres szoktatás, azaz naponta azonos időpontban megkísérelt széklet ürítés.(A székrekedés ezen formája gyakran jelentkezik gyermekeknél is, mivel hajlamosak annyira belemerülni a játékba, hogy emiatt elnyomják a székelési ingert. Ennek elkerülése illetve a már kialakult probléma megoldása érdekében fontos, hogy a szülők időben észrevegyék a gyermek ilyen jellegű figyelmetlenségét, és segítségére legyenek a rendszeres székelési szokás kialakításában. Ha ezeket a nevelési hibából adódó székrekedéseket nem oldják meg, akkor a szokás rögzül, és felnővén is gondot okozhat, vagy betegségek kialakulásában játszhat szerepet.)

-Egyéb, ritkábban előforduló okok.

Egyes betegségekhez társulhat, illetve egyes betegségek (olykor jelző értelmű) tünete is lehet. (Ilyenek például a vastagbél kitágulását, illetve bélelzáródást okozó tényezők.) Gyakori, hogy egyes gyógyszerek mellékhatásaként fordul elő. Ilyenek főként a krónikus bélbetegségekre, hosszútávon szedett gyógyszerek. Egyes gyógyteák mértéktelenül fogyasztva, vagy túl sötétre főzve, szintén ritkíthatják a székelés gyakoriságát.

Az említett okok kombinálódva, vagy akár külön-külön is igen kellemetlen székrekedést okozhat, amely krónikussá is válhat, ha a kiváltó okot vagy okokat nem szüntetjük meg, vagy csökkentjük idejében. A már kialakult, hosszú időn át fennálló székrekedésnek két formája lehet:

1: A széklet haladása túl tömör állaga révén fokozott munkát jelent a bélfal izomzatának, amely ennek hatására idővel gyengül. A hosszasan fennálló székrekedésnek ez az elterjedtebb formája. Gyakorta fordul elő idősek, túlsúlyosak, és depressziós betegek körében.

2: Ritkábban a bél izomzatának fokozott működése, görcsös összehúzódása jellemző. Ilyenkor a bél átmérője lecsökken, így a széklet nehézkes átpréselődése révén bogyós jellegűvé válik. Előfordulhat gyomorfekély, túlzott gyomorsav termelés, vakbélgyulladás, valamint epehólyag betegségek kísérő tüneteként.


A hosszútávon fennálló székrekedés nem csupán kellemetlen, de a szervezetet károsító következményei is lehetnek:

- Idővel a bél egyes szakaszai a fokozott munka hatására „elfáradnak”, kitágulnak, helyenként kiöblösödnek. Az ilyen kiöblösödő, kitüremkedő bélszakaszokban azaz más néven divertikulumokban a széklet egy része elakad, kitűnő táptalajt nyújtva a különböző baktériumok elszaporodásához, ami gyulladás kialakulásához vezet.

- A károsodástól csökkent alkalmazkodóképességű bélfalon sebek, berepedezések keletkeznek, melyek időnként véreznek, ezáltal könnyen elfertőződnek, begyulladnak.

- A nehézkes székelés miatti erőlködés aranyeres csomók kialakulásához vezethet. Ezt a kemény széklet könnyen felsérti, ami vérzést, gyulladást eredményezhet.

- Az erőlködés megemeli nyomást a hasüregben, ami megterheli a vérkeringést, vérnyomás emelkedést okoz.

- Éveken át tartó esetekben a rosszindulatú elváltozások, végbéldaganatok kialakulásának kockázatát növeli.


Kezelés

A probléma megoldására napjainkban többféle megoldás létezik. Mindegyiknél elsődleges szempont a kiváltó tényező/tényezők felismerése, és ha lehetséges, megszüntetése. Ha ez önmagában nem vezet célra, akkor merül fel a diétás megoldás. Ennek értelmében nem szükségesek szigorú megszorítások, nincsenek különösebben tiltott élelmiszerek sem. A diéta alapja a rosttartalom alapján történő nyersanyag válogatás. Rostoknak nevezzük a növényi élelmiszerek azon összetevőit, melyek a szervezet számára emészthetetlenek. Bár ezek nem szívódnak fel, mégis több szempontból is nélkülözhetetlenek:

- Fokozzák a bélmozgást, ezzel növelve az áthaladási sebességet.

- Vizet megkötve növelik a széklet víztartalmát, ezzel csökkentve keménységét.

Hatásaik semmiképp sem hasonlíthatók a húsfélék izomrostjaiéhoz, mivel csupán nevükben hasonlatosak, szerepük teljesen eltérő.


A hangsúlyt tehát a rostfogyasztás növelésére kell fektetni. Mit is jelent ez a gyakorlatban:

Székrekedés

- Minél gyakoribb gyümölcsfogyasztás, lehetőleg naponta többször is. Kiemelkedően magas a körte, a szilva és az aprómagvas gyümölcsök (málna, ribizli) rosttartalma, de a többi is kiválóan alkalmas.

- Minél többszöri zöldség és főzelék fogyasztás. Az átlagosnál magasabb rosttartalmú a kukorica, a zöldborsó, a petrezselyemgyökér illetve a zeller, de a többi fajtáé is jelentős. A száraz hüvelyesek rosttartalma igen magas, de puffasztó hatásuk miatt kellemetlen panaszokat okozhatnak, így ezek fogyasztási javallata egyénfüggő.

- Lehetőség szerint inkább barna, magos kenyerek fogyasztandók a fehér kenyerek helyett. A barna kenyerek teljes kiőrlésű gabonából készülnek, azaz a gabona héját is tartalmazzák.

- Fehér, finomított liszt helyett inkább barna liszteket, graham lisztet, rozslisztet stb. célszerű alkalmazni. Ezen teljes kiőrlésű gabonákból készült lisztek íze, vízmegkötő képessége, színe eltér a hagyományos, megszokott finom lisztétől. A különbségek mérséklésére alkalmazhatjuk a finom és barna lisztek különböző arányú keverékét is az ételkészítéskor.

- Az alacsonyabb rosttartalmú ételféleségekhez felhasználhatók különféle korpák (búzakorpa, zabkorpa), illetve gabonapelyhek (rozs-, búza-, zab-, burgonya-, kukoricapehely)

- Jó hatásúak lehetnek a magas rosttartalmú alapanyagokból készült és közkedvelt müzlifélék, müzliszeletek is.

- A barnarizs rosttartalma magasabb a fehér rizsénél. A barna rizs nem más, mint hántolatlan, azaz héjas fehér rizs.

- Naponta legalább 3 liter folyadék elfogyasztása szükséges, mivel a rostok a bélben vizet kötnek meg. Az összefüggés alapján tehát a nagyobb rostfogyasztás mindenképp nagyobb folyadékfogyasztást igényel. Legideálisabb a víz, ásványvíz, csipkebogyótea, hársfatea, a különböző gyümölcsteák, világosra főzött fekete tea, nyers gyümölcs- és zöldséglevek, gyümölcsturmixok. A sötétre főzött teák, a kakaó súlyosbíthatják a problémát, fogyasztásukat célszerű minimalizálni.

- Kedvező hatású lehet a tej, illetve a savanyított tejtermékek közül a kefir, a joghurt, a gyümölcsjoghurt és az aludttej.

- Segítséget nyújthat éjszakára beáztatott aszalt szilva és leve reggelente elfogyasztva. Köztudottan jó hatású a szilvalekvár, szilvalé, szilvabefőtt is, viszont a dinnye jótékony hatása kevésbé ismert.

- Egyesek ajánlják a savanyú káposzta, kovászos uborka levét is.

- Nem csupán rosttartalmuk miatt kedvező hatásúak a banán, a sóska, a spenót, a fokhagyma és a vöröshagyma, illetve a paradicsom.

- Az erős, csípős, fűszeres ételek irritálják a bélnyálkahártyát. Helyettük az enyhe fűszerezésű, friss vagy szárított zöld fűszernövényekkel történő ízesítés javasolt.

- A rendszeres testmozgás növeli a bélmozgásokat, ezáltal segíthet a székelés rendszerességének kialakításában.

- Sokat segíthet a szervezet rendszerességre szoktatásában a naponta azonos időpontban megkísérelt székelés is.


Igen makacs esetekben beöntést, gyógyszeres kezelést is alkalmaznak. Hosszútávon a hashajtók szedése azonban hozzászokást eredményez, ezért csak végső, vagy ideiglenes megoldásként célszerű élni velük. Léteznek viszont enyhe hashajtó hatású ásványvizek, melyek kúraszerű fogyasztása nem okoz hozzászokást, és hasonlóan kedvező eredményt hozhatnak.